A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett ispotályos lovagrendet a 11. században Jeruzsálemben alapították meg a szegény és beteg keresztes lovagok ápolására. A lovagrend Magyarországon a 12. században, II. Géza uralkodása idején telepedett meg. A Szuverén Máltai Lovagrend 1925-ben állított fel követséget Budapesten, rá három évre, 1928-ban megalakult a Magyarországi Máltai Lovagok Szövetsége. 1945 után magyarországi tevékenységük ellehetetlenült, az emigrációba kényszerült rendtagok csak 1996. január 27-én helyezték át ismét székhelyüket Budára.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete. A Szeretetszolgálat és a Máltai Lovagrend jelmondata, a "Tuitio fidei et obsequium pauperum - A hit védelme és a szegények szolgálata".
A Szeretetszolgálat megalakulásának története az 1980-as évekbe nyúlik vissza. A Németországban élő , de Magyarországon született Csilla von Boeselager bárónő ekkor határozta el, hogy adománygyűjtést szervez a rászoruló magyarországi emberek és szervezetek megsegítésére. Kezdetben orvosi műszereket gyűjtött németországi kórházakban, Magyarországon pedig kereste azt a helyet, illetve személyt, aki az adományokat képes eljuttatni a rászorulókhoz. Így találkozott 1987 augusztusában Kozma Imre atyával, a Zugligeti Szent Család templom plébánosával. Idővel együttműködésük intézményes keretei is kialakultak: Csilla von Boeselager 1988 decemberében hozta létre Németországban az Ungarischer Malteser Caritasdienst szervezetet, majd - Magyarországon az egyik első civil szervezetként - 1989. február 4-én Kozma Imre atya vezetésével megalakulhatott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület.
A frissen létrejött szervezetre a kelet-európai politikai változások miatt hamar történelmi feladat hárult: német testvérszervezete támogatásával gondoskodott 1989 nyarán a Magyarország nyugati határának megnyitásában reménykedő, táborokba zsúfolódott keletnémetek tízezreinek ellátásáról, az 1989 decemberi romániai forradalom kitörése után segélyszállítmányok sokaságát juttatta el Romániába. A kilencvenes évek elején, a szétbomló Jugoszlávia háborúi idején önálló menekülttábort hozott létre, és próbálta elviselhetőbbé tenni a más táborokban elhelyezett csaknem hatvanezer magyar, horvát, bosnyák életét. Segítséget nyújtottak többek között a Szovjetunióból emigráló, hazánkon átutazó zsidóknak, a lengyelországi vagy a kárpátaljai árvíz károsultjainak is.
A Szeretetszolgálat az 1990-es évek közepére építette ki országos szervezetét. A budapesti országos központ mellett hét regionális szervezetben, számos helyi csoportban, többezer önkéntessel végzik munkájukat. Hitvallásuk szerint világnézetre, nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segítik a rászorulókat: hajléktalanokat, időseket, betegeket, fogyatékosokat. Természetbeni és pénzadományokkal, lelki vigasz nyújtással, tanácsadással, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal csoportra, illetve személyre szabottan nyújtanak támogatást.
A Máltai Szeretetszolgálat csináltatott először szemüveget hajléktalan embereknek, vezette be a jelzőrendszeres házigondozást, és nyitotta meg az ország első kerekesszék-javító műhelyét. Oktató és tematikus programokkal (Befogadó Falu, Jelenlét, Mesefal) keresik a megoldást egy-egy konkrét csoportot vagy régiót érintő problémára, részt vesznek a katasztrófavédelemben és nemzetközi humanitárius programokban egyaránt.
A 900 éves jubileumát ünneplő Szuverén Máltai Lovagrend 2013. október 11. és 13. között Budapesten tartotta közép-európai regionális emlékülését. A Parlamentben megnyitott konferenciával ünnepelték a 85 éves Magyar Máltai Lovagok Szövetségét és a 25 éves Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is. A Magyar Posta 2014 februárjában bélyegkibocsátással köszöntötte a jubiláló szeretetszolgálatot.
|