Huszonöt évvel ezelőtt több tízezer kelet-
német ember érkezett menekültként
Magyarországra azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza korábbi
otthonába.

1989. augusztus 14-én a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti
templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort.

Ezzel az akkori Európa legnagyobb
humanitárius segélyakcióját indította el, melynek során három hónapon át
48.600 emberről gondoskodott.
Ezt a napot azóta minden évben a
Befogadás Napjaként ünnepeljük.

 
Tanúk és emlékek

A menekülttáborban tevékenykedő egykori segítők személyes emlékeik közül idéznek fel egy-egy emlékezetes történetet.

 

Csilla Freifrau von Boeselager asszony

 

Kozma Imre atya

 

Czirják Mariann

 

Balog Gábor

 

A szocialista országok határán kiépített akadályt Winston Churchill nevezte először vasfüggönynek. A kifejezés az amerikai elnök 1946. március 5-i fultoni beszédében hangzott el, mint Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája. A vasfüggöny számos változatban jelent meg, volt, ahol egyszerű drótkerítést feszítettek ki, máshol aknazár, nyomsáv és elektronikai jelzőrendszer egészítette ki a szögesdrótból húzott akadályt.

 

Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágják a vasfüggönyt

 

Szögesdrót és őrbódé a magyar-osztrák határon

 

A kor emblematikus képe, Conrad Schumann, az NDK néphadsereg 19 éves katonája 1961 augusztus 15-én a berlini fal építése előtt kihúzott szögesdróton átugorva Nyugatra szökik


A mintegy 350 kilométer hosszú magyar osztrák határt 1949-ben aknákkal zárták le. Az aknákat 1956-ban felszedték, de 57-ben újratelepítették a rendszert. Az aknákat idővel szögesdrót akadály, nyomsáv és elektronikus jelzőrendszer váltotta fel. A határzár megszüntetéséről 1989 februárjában született döntés, a bontás májusban kezdődött. 1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter az utolsó szakaszon jelképesen is átvágták a drótkerítést. A vasfüggöny fokozatos felszámolása nyomán átjárhatóvá vált határon 1989 nyarán naponta egyre több keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba.

A berlini fal megépítését 1961-ben határozta el az NDK vezetése. A 155 kilométer hosszú, 3,5 méter magas, 45 ezer betonelemből álló fal teljesen körülzárta Nyugat-Berlint, és majdnem három évtizedre kettészakította a német fővárost. A fal fennállása alatt az NDK mintegy ötezer állampolgára – köztük számos határőr – kísérelt meg Nyugat-Berlinbe szökni. A legtöbbjüket elfogták, csaknem ezer embert lelőttek, majd hatszázat pedig lőfegyverrel megsebesítettek. A Berlint kettéosztó határt 1989. november 9-én nyitották meg, a fal bontásának első napját a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumaként tartjuk számon. A berlini fal két darabja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szarvas Gábor úti központjának udvarán őrzi a korszak emlékét.

 

Kozma Imre atya és Hans Dietrich Genscher, az NSZK akkori külügyminisztere

 

A tábori „recepció”




1989-ben az NDK polgárai tömegesen érkeztek Magyarországra, hogy Ausztrián keresztül az NSZK-ba juthassanak. Augusztusban a magyar fővárosban tartózkodó, hazatérni már nem akaró keletnémetek magas száma miatt kialakult helyzetet menekültügyi katasztrófahelyzetnek minősítették. A nyugatnémet konzul és a követség első titkára augusztus 13-án a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségét kérte a keletnémet menekültek elhelyezéséhez és ellátásához. Másnap megérkeztek az első sátrak a zugligeti templomhoz, és megnyitotta kapuját a templomkertben kialakított első menekülttábor. Nem sokkal később újabb táborok nyíltak két hárshegyi kempingben és a csillebérci úttörőtáborban.

 

Budapest számos pontján német nyelvű falragaszok igazították útba a menekülteket, hogyan juthatnak el a zugligeti táborhoz

 

A templomkertben ezerkétszázan laktak




1989. augusztus 13-án, a vasárnap esti mise után egy magas férfi várta Kozma Imre atyát a zugligeti templom sekrestyéjében. A nyugatnémet konzul volt az, aki azt kérdezte, hogy tudna-e segíteni a keletnémet menekültek elhelyezésében. Ugyanezen a napon, Csilla Freifrau von Boeselager asszonyt a német követség első titkára kereste meg ugyanezzel a kéréssel. Másnap már megérkeztek a sátrakat és a tábori élethez szükséges felszereléseket szállító német kamionok.

A menekültek a táborban nemcsak ételt-italt, de bátorítást, megértést is kaptak a segítőktől. Az egyházközség és a máltai önkéntesek osztották az ételt. Kozma Imre atya egy korábbi nyilatkozatában így emlékezett: „a kifőzdéket, az éttermeket, a munkásszállásokat, a szállodákat felhívtam telefonon, és elmondtam, miről van szó. Ettől kezdve tömegével hozták naponta háromszor a hideg és meleg ételeket, de senki sem kérdezte meg, hogy mikor és hogyan fogunk fizetni…” Sok környékbeli család fogadott be menekülteket az otthonaikba is, volt olyan ház, ahol hetvennél is több menekült tartózkodott.

A keletnémet titkosszolgálat emberei a környező házak tetejéről és lakókocsikból figyelték a tábor lakóit. Miután a menekültek nem merték elhagyni a tábor területét, egy idő után odaköltözött a nyugatnémet követség irodája, az ügyintézés a templom folyosóján és a plébánián zajlott. A titokban másolt térképvázlatok útmutatását követve éjjelente családok tucatjai indultak el az osztrák határ felé, de újabb és újabb emberek érkeztek helyükre.

 

Érkezés a táborba

 

Beatrix Bäume német önkéntes hónapokon át segített Zugligetben


 

Az osztrák máltai szervezet is segített Budapesten

 

Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagy- követe, Csilla von Boeselager és Jansson Michael, a nyugatnémet külügyminiszter megbízottja. A vezetők is a táborban étkeztek minden nap


 

Freiburgból is jöttek máltai önkéntesek

 

A tábort német precizitással alakították ki

 

Wolfgang Wagner és Szondy Mária, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat akkori alelnöke a csillebérci tábor megnyitásán


Az augusztus 19-én Sopronpuszta térségében megrendezett páneurópai piknik során több száz keletnémet menekült lépte át az ideiglenesen megnyitott osztrák–magyar határt. Magyarország szeptember 11-én nyitotta meg határait az NDK polgárai előtt. A döntést Horn Gyula akkori külügyminiszter jelentette be a Hét című televízióműsor előző esti adásában. Az első napon 1200 keletnémet menekült lépte át a határt. Az utolsó menekültek 1989. november 14-én hagyták el a budapesti táborokat.

 

Horn Gyula külügyminiszter szeptember 10-én A hét című televízióműsorban jelentette be a határ megnyitását

 

Keletnémet menekültek és segítőik egy indulás előtti csoportképen


A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 25 éves fennállásának ünnepén két napon át idézzük fel a az akkori eseményeket. A zugligeti Szent Család Plébánia templomban és a Szarvas Gábor úti máltai központban augusztus 14-én és 15-én szentmisével, kiállításokkal, a korabeli eseményeket megjelenítő programokkal várjuk kedves barátainkat és vendégeinket.

A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett ispotályos lovagrendet a 11. században Jeruzsálemben alapították meg a szegény és beteg keresztes lovagok ápolására. A lovagrend Magyarországon a 12. században, II. Géza uralkodása idején telepedett meg. A Szuverén Máltai Lovagrend 1925-ben állított fel követséget Budapesten, rá három évre, 1928-ban megalakult a Magyarországi Máltai Lovagok Szövetsége. 1945 után magyarországi tevékenységük ellehetetlenült, az emigrációba kényszerült rendtagok csak 1996. január 27-én helyezték át ismét székhelyüket Budára.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete. A Szeretetszolgálat és a Máltai Lovagrend jelmondata, a "Tuitio fidei et obsequium pauperum - A hit védelme és a szegények szolgálata".

A Szeretetszolgálat megalakulásának története az 1980-as évekbe nyúlik vissza. A Németországban élő , de Magyarországon született Csilla von Boeselager bárónő ekkor határozta el, hogy adománygyűjtést szervez a rászoruló magyarországi emberek és szervezetek megsegítésére. Kezdetben orvosi műszereket gyűjtött németországi kórházakban, Magyarországon pedig kereste azt a helyet, illetve személyt, aki az adományokat képes eljuttatni a rászorulókhoz. Így találkozott 1987 augusztusában Kozma Imre atyával, a Zugligeti Szent Család templom plébánosával. Idővel együttműködésük intézményes keretei is kialakultak: Csilla von Boeselager 1988 decemberében hozta létre Németországban az Ungarischer Malteser Caritasdienst szervezetet, majd - Magyarországon az egyik első civil szervezetként - 1989. február 4-én Kozma Imre atya vezetésével megalakulhatott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület.

A frissen létrejött szervezetre a kelet-európai politikai változások miatt hamar történelmi feladat hárult: német testvérszervezete támogatásával gondoskodott 1989 nyarán a Magyarország nyugati határának megnyitásában reménykedő, táborokba zsúfolódott keletnémetek tízezreinek ellátásáról, az 1989 decemberi romániai forradalom kitörése után segélyszállítmányok sokaságát juttatta el Romániába. A kilencvenes évek elején, a szétbomló Jugoszlávia háborúi idején önálló menekülttábort hozott létre, és próbálta elviselhetőbbé tenni a más táborokban elhelyezett csaknem hatvanezer magyar, horvát, bosnyák életét. Segítséget nyújtottak többek között a Szovjetunióból emigráló, hazánkon átutazó zsidóknak, a lengyelországi vagy a kárpátaljai árvíz károsultjainak is.

A Szeretetszolgálat az 1990-es évek közepére építette ki országos szervezetét. A budapesti országos központ mellett hét regionális szervezetben, számos helyi csoportban, többezer önkéntessel végzik munkájukat. Hitvallásuk szerint világnézetre, nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segítik a rászorulókat: hajléktalanokat, időseket, betegeket, fogyatékosokat. Természetbeni és pénzadományokkal, lelki vigasz nyújtással, tanácsadással, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal csoportra, illetve személyre szabottan nyújtanak támogatást.

A Máltai Szeretetszolgálat csináltatott először szemüveget hajléktalan embereknek, vezette be a jelzőrendszeres házigondozást, és nyitotta meg az ország első kerekesszék-javító műhelyét. Oktató és tematikus programokkal (Befogadó Falu, Jelenlét, Mesefal) keresik a megoldást egy-egy konkrét csoportot vagy régiót érintő problémára, részt vesznek a katasztrófavédelemben és nemzetközi humanitárius programokban egyaránt. A 900 éves jubileumát ünneplő Szuverén Máltai Lovagrend 2013. október 11. és 13. között Budapesten tartotta közép-európai regionális emlékülését. A Parlamentben megnyitott konferenciával ünnepelték a 85 éves Magyar Máltai Lovagok Szövetségét és a 25 éves Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is. A Magyar Posta 2014 februárjában bélyegkibocsátással köszöntötte a jubiláló szeretetszolgálatot.

Máltai bélyeget bocsátott ki február 4-én a Magyar Posta a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszteletére. Kozma Imre atya azt hangsúlyozta, hogy a Szeretetszolgálat olyan értékeket tudott megjeleníteni, amelyek a társadalom számára, az emberek megsegítése érdekében nélkülözhetetlenek és elengedhetetlenek. Molnár Róbert vezérigazgató-helyettes szerint a posta számára fontos, hogy történelmi értékeket közvetítsen a bélyeg kibocsátással. Molnár Róbert, a Magyar Posta Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: a bélyegkép központjában a közismert jelkép, a nyolcágú máltai kereszt látható. Ezt foglalja keretbe a "Tuitio fidei et obsequium paeuperum - A hit védelme és a szegények szolgálata" jelmondat. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a szervezet tevékenységének néhány jellegzetes életképét, az alkalmi bélyegzőn pedig a jubileumi logót foglalta egységbe Kara György bélyegtervező grafikusművész. A 300 forint névértékű bélyeg a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 500 000 példányban.

   



A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalapításának 25. évfordulója tiszteletére emlékérmet bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az érme tematikus oldala a magyarságnak is oly kedves, a szegények és elesettek istápolójaként ismert Szent Erzsébetet ábrázolja, amint kenyeret nyújt egy rászorulónak. Az előoldalon a Szeretetszolgálat jelképe, a szolgálat széles körű működési területét jelképző földgömb előterében látható.

A Szeretetszolgálat nemzetközi szerepvállalása 25 évvel ezelőtt azzal kezdődött, amikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat több tízezer keletnémet menekültről gondoskodott a határnyitást megelőzően, majd később a romániai forradalom és a jugoszláv háború rászorulóit támogatta. Programjai ma már Magyarország és a Kárpát-medence magyarlakta területei mellett a Közel-Kelettől Pakisztánon át egészen Kelet-Afrikáig terjednek. Az emlékérme a Splendor Kft. – Nagy Dániel és Nagyné Rásky Orsolya – alkotása.




A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalapításának 25. évfordulója tiszteletére ünnepi kitűző készült. A kitűző tematikája a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékérme hátoldalának koncepcióját idézi, a földgömb és a máltai pajzs látható rajta, ami a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi tevékenységére utal a szervezet alapításától napjainkig. A 16 milliméter átmérőjű kitűző ezüstözött, antikolt felületű, a földgömbben látható pajzs pedig színes tűzzománc. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ünnepi kitűzőjét Rusznyák Miklós ötvös iparművész készítette.